Közel-keleti kapcsolatot sejtetnek a szövegközti ábrák között szereplő zsinagóga-belsőt díszítő mamlúk-kori lámpák. Ez az ábrázolás a reggeli imát jeleníti meg, ami a peszah, a húsvét rítusának a részét képezi. 118 Az üveglámpákkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy ezek gyakran láthatóak Egyiptomban, mindenekelőtt kairói mecsetekben – a legismertebbek talán a Szultán Haszan-mecset pompás darabjai. Ezek – a legjobb időkben – Szíriában gyártott polikróm zománcozott üvegből készültek. Úgy tűnik, hogy az ilyen lámpák gyártásának a művészete 1250 körül alakult ki, és kihalt a 15. század legelején, valószínűleg az 1401. év katasztrófájának a következtében, amikor Damaszkuszt elfoglalta Timúr (avagy Tamerlán), és fogolyként magával vitte építészeit és iparosait, hogy feldíszítsék fővárosát, Szamarkandot. Csak mintegy százötven ilyen zománcozott üveglámpa maradt fönn, és háromnegyedük a kairói Iszlám Művészeti Múzeum birtokában van. 119

Szintén egy mahzórban, amely 1370 és 1400 között Németországban, talán Heilbronn városában készült – jelzete A 387 –, az egyik engesztelés napi imához kapcsolódóan ábrázolta a művész azt a jelenetet, midőn Mózes harmadik könyvének (Lev 16, 22) valamint a hagyományos elképzeléseknek megfelelően a szentélyből jövő férfialak a bűnbakot a mélységes szakadékba veti a szikláról Azazélnak, aki itt szarvat és karmot viselő hegyi démonként, ördögként jelenik meg. 120

 

118 Az illusztráció részletes leírását ld. SED-RAJNA: The Kaufmann Haggadah. Budapest 1990. 13. Vö. még MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 197 (ad p. 72). SCHEIBER 1957. 28 (ad P. 72). Narkiss – SED-RAJNA 1988. Kaufmann Haggadah. Card No. 43. Ugyanilyen lámpákat látunk egyébként a szarajevói haggádában, a British Library Or. 2737 (fol. 20v) és 2884 jelzetű haggádájában is (f.17v) – mindhárom kézirat spanyolországi eredetű. Eugen WERBER: The Sarajevo Haggadah. Szarajevó 1988. f. 34r (a fakszimile illusztrációs része), f. 31v (a fakszimile szövegrésze). NARKISS 1982. II. 21 [Fig. 81]. MÜLLER – VON SCHLOSSER: Die Haggadah 1898. 321. UO. Tafelband. Fol. 34. UŐK: Bilderhaggaden 1898. 104-105 (f.17v), Tafel VI, Fig. 1. Az utóbbi helyen egyébként a mi jelenetünkhöz megszólalásig hasonló zsinagógabelsőt is látunk (MS Brit. Mus. Or. 2884 f.17v). G. MARGOLIOUTH leírása, mely szerint ez a kép a családfőt mutatja egyfajta minbaron, talán téves, jóllehet magában a héber képaláírásban is ez áll. MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 110. Munkácsi megoldási javaslata nem tekinthető sikeresnek. Ernest [=Ernő] MUNKÁCSI: Ancient and medieval synagogues in representations of the fine arts. In: Emlékkönyv Heller Bernát professzor hetvenedik születésnapjára. Szerk. Scheiber Sándor. Budapest 1941. 246-247. [Ugyanez magyarul:] MUNKÁCSI Ernő: Ókori és középkori zsinagógák képzőművészeti ábrázolása. In: UŐ: Könyvek és kövek. Történeti és művészeti írások. Budapest 1944. 130-133. Ld. még NARKISS 1982. I 75 [ad fol. 17v], II. 59 [Fig. 187]. Hasonló kompozíciójú zsinagógabelső látható a British Library Add. 14761 jelzetű katalóniai haggádájában is. Uo. I. 83 [fol. 65v], II. 78 [Fig. 241]. Ez az illusztráció általános jellemzője a szefárd haggádáknak. SED-RAJNA: The Kaufmann Haggadah. Budapest 1990. 13.
119 Keppel Archibald Cameron CRESWELL: Architectural note. In: Count Patrice DE ZOGHEB: Our home in Cairo. With an architectural note by Professor K. A. C. Creswell. Alexandria [1941] 27-28. A zománcozott üveglámpákról ld. [HERZ Miksa=] Max HERZ: „Le Musée National du Caire.” Gazette des Beaux-Arts, ser. 3, v. 28 (1902) 497-505. UŐ: [Gouvernement Égyptien. Comité de conservation des monuments de l'art arabe.] Catalogue raisonné des monuments exposés dans le Musée National de l'Art Arabe précédé d'un aperçu de l'histoire de l'architecture et des arts industriels en Égypte. Deuxième édition. Kairó 1906. 297-338. UŐ: [Egyptian Government. Commission for the Preservation of Monuments of Arab Art..

A descriptive catalogue of the objects exhibited in the National Museum of Arab Art preceded by a historical sketch of the architecture and industrial arts of the Arabs in Egypt. Second edition. Ford. G. Foster Smith. Kairó 1907. 275-312. Diez szerint a zománcozott üveglámpák előállításának technikája Irakból került Szíriába, majd Egyiptomba, s innen Velencébe. Ernst DIEZ: Die Kunst der islamischen Völker. [2. kiadás?] Wildpark-Potsdam [é.n.(1926 után)]. 191. Esin ATIL: Renaissance of Islam. Art of the Mamluks. Washington, D.C. 1981. 118-124, kül. 120-121. Ezeket a lámpákat –más mamlúk üvegtárgyakhoz hasonlóan – szintén utánozták a 19. sz. végi Európában. Uo. 123. Egy Damaszkuszból származó, hasonló típusú héber feliratú sabbat-lámpát őriz a londoni Zsidó Múzeum. SED-RAJNA 1976. 126. (Az aláírás szerint a lámpa üvegből készült, ám talán inkább ezüstből valónak látszik.)
120 KAUFMANN 1898. 270. NARKISS – SED-RAJNA 1988. The Heilbronn Mahzor. Card No. 25. Azazélról ld. Encyclopaedia Judaica. Jerusalem – New York 1971-1972. III. 999-1000. Bibel-Lexikon 1981. 155-156 (s.v. Azazel).