Illusztrációi közül ikonográfiai különlegességük és egyszerű bájuk okán kiválasztjuk az állatöv néhány alakját – ezek az engesztelés első napján a harmatért mondott imát illusztrálják ebben a mahzór-típusban. A kozmikus világrend vallási-asztrológiai értelmezésének keretén belül az állatöv a csillagos ég jeleit reprezentálja, míg a hónapok képei az egyes munkálatok megjelenítésével a földet képviselik. 95 A legérdekesebb és legtitokzatosabb minden bizonnyal az Ikrek jele. Két kutyafejű alakot látunk egymással szemben, akik egy közelebbről megnemhatározható nyeles tárgyat (tükröt piros kerettel? botot/nyelet piros tányérral? virágot?) tartanak a kezükben. 96 Mintha a jobboldali alak fején egy kendő lenne, ami arra utalna, hogy nő, míg másikójuk férfi? 97 Ilyen ábrázolása az Ikreknek Európában nem ismert, ám újabban Gotthard STROHMAIERnak sikerült kimutatnia, hogy ez az ábrázolásmód az iszlám világból származhat, egyúttal egy 13. századvégi németországi oltárterítő (Zehdenicker Altartuch, a berlini Märkisches Museum ékessége) egyik eddig rejtélyes ábrájában ugyanezt az ábrázolástípust fedezte föl. 98 A kérdés további kutatást igényel. A hozzátartozó medallionban látható MÜLLER és VON SCHLOSSER szerint a középkori német udvari-lovagi költészet idealizált szerelmét megtestesítő női alak, Frau Minne, koronával és jogarral, balján sólyommal, egy fa ágazatában ülve, míg NARKISS és SÉD-RAJNA a kérdéses ábrázolásban inkább solymászt vagy virágot tartó férfit vél fölismerni, aki a Sziván hónapra jellemző munkát jeleníti meg. 99 Figyelemreméltó a fantasztikus Rák-ábrázolás, amely talán szintén keleti hatásról árulkodik – mellette a hónap jellemző tevékenységeként kapáló férfit látunk 100 –, míg a Skorpió teknősbékaként való ábrázolása tulajdonképpen nem meglepő, hisz a 14. század elején a Bodeni-tó vidékén élő illuminátornak fogalma sem lehetett, hogy valójában hogyan néz is ki egy skorpió – a hónap munkája a szüret a szőlő préselésével. 101 Igen hangulatos a Vízöntő és a Kos egyesített jele a szép gémeskúttal és a szomját oltó kossal. Mellette két medallionban egy magvetőt látunk, valamint egy tűz előtt a csupasz lábát melegítő parasztembert, aki a kezében tartja a csizmáját – a tűz fölött bogrács függ. 102 A kézirat talán leghíresebb, igen különleges illusztrációján, amely az Énekek énekének élén áll, Salamon királyt látjuk trónusán állatai társaságában, előtte Sába királynője, akit állatfejjel ábrázolt a festő  egy másik nő társaságában. 103 A fejéket viselő királynő a bal felső részben jelenik meg egy másik állatfejű nő, valamint három emberfejű keveréklény társaságában, akik zenész-akrobaták és sípon, tamburinon és csengőn játszanak Salamon elé járulván. Az alsó jeleneten láthatjuk Salamon bölcs ítéletét (1 Kir 3,16-28) – egy elterjedt népi hagyomány szerint a királynő jelen volt Salamon ítéleténél. 104 A király kesztyűben, koronával a fején, karddal és vörös palástban átvetett lábakkal ül a Tóra felé mutatva, amely trónusának jobboldali oszlopában látható – a baloldaliban egy lámpás (örökmécses) van. Körülötte a nap, a hold és a csillagok láthatók. A trónus lépcsőin különböző állatok ülnek. 105 Ehhez az egészen egyedülálló ábrázolásmódhoz csupán a Dura Europos-i zsinagógában találunk párhuzamot, ám a majdnem 11 évszázadnyi időbeli eltérés teljességgel kizárni látszik bárminemű kapcsolatot közöttük, s arra kell gondolnunk, hogy két művész ugyanazon szöveg alapján hasonló művet alkotott, ugyanakkor nem lehet teljességgel kizárni azt a lehetőséget sem, hogy talán létezett a zsidóságban egy az ókorra visszanyuló ám még a középkorban is ható képhagyományozás. 106

95 Gerlinde STROHMAIER-WIEDERANDERS: Imagines anni. Monatsbilder. Von der Antike bis zur Romantik. Halle 1999. 46. E mű részletesen foglalkozik az állatövi jeleket kísérő medallionokban látható jellegzetes hónapábrázolások – a hónapokhoz kapcsolódó munkák, jellegzetes tevékenységek – kérdéskörével.
96 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 117. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card No. 13.
97 Uo.
98 Gotthard STROHMAIER: Arabische Astrologie auf dem Zehdenicker Altartuch. In: Jahrbuch des Märkischen Museums IV. Berlin 1978. 105-108, 204 (Abb. 31).

99 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 117. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos 13-15. Szerintük a férfi koronát visel. Talán inkább solymászsapkát? Egyébként mindkét motívum elterjedt volt április-május, ill. augusztus esetében. Ld. STROHMAIER-WIEDERANDERS 1999. 33, 40, 47, 50, 59, 69.
100 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 117-118. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos 16-17.
101 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 118. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos 24-25.
102 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 118. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos 28-30. Az esetleg többedmagával a tűz előtt melegedő férfi motívuma rendkívül elterjedt a téli hónapok (december, január) ábrázolásában. STROHMAIER-WIEDERANDERS 1999. 39, 59, 64, 68, 72, 74 (a tűz fölött bográccsal), 78.
103 A két női alak azonosítása korábban nem volt egyértelmű: Narkiss a két alak mozdulatából még arra következtetett, hogy talán inkább Salamon ítéletét látjuk. NARKISS 1967-1968. 133. Vö. az ún. Második nürnbergi haggáda megfelelő jelenetét (f.40v), amelynek értelmezése már nem hagy semmiféle kétséget. MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 169-170, Tafel XXVI. NARKISS – SED-RAJNA 1981. Card No. 164. Ld. azonban SED-RAJNA 1987. 126-127.
104 RÉAU 1955-1959. II. I. 289.
105 MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 119. NARKISS – SED-RAJNA 1988. Tripartite Mahzor, vol. I. Card Nos 34-38. Az ábrázolás a Királyok első könyvében található szűkszavú leírás nyomán (1 Kir 10,18-21) többnyire a Targum Sénit követi Eszter könyvéhez. SED-RAJNA 1987. 126-127, 130 [148. ábra]. Salamon trónusának szimbolikus értelmezéséről ld. RÉAU 1955-1959. II. I. 293-294. Lexikon der christlichen Ikonographie 1968-1976. IV. 21-22. Salamon trónusáról az iszlám hagyományban ld. Priscilla SOUCEK: Solomon's throne/Solomon's bath: model or metaphor? In: Ars Orientalis 23 (1993) 113-114.
106 Uo. 127. Vö. uo. 155-156.