A kéziratot díszítő bibliai tematikájú képek közül, jóllehet ezek eredetileg nem képezték a haggádák alkotórészét, kiválasztunk két izgalmas, a Bibliában valójában nem szereplő, hanem zsidó legendákban megőrzött jelenetet Mózes gyermekkorából, azokból az időkből, amikor Fáraó udvarában nevelkedett. A jelenetek leírásáért SÉD-RAJNA Gabriellához fordulunk:

 

Felső kép. Egy nap Fáraó épp leánya és Mózes társaságában ebédelt. Fáraó leánya arany diadémmal a fején jobboldalt ül, Fáraó koronában középen, s közöttük a kis Mózes, aki szintén koronát visel. Ebéd közben a játékos gyermek levette a király koronáját és a saját fejére helyezte. Ezt a mozdulatot idézi föl a kép. Fáraó bölcsei, akik baloldalon figyelik a jelenetet, rossz jelnek tartják a gyermek mozdulatát. Ezért Fáraó összehívja Egyiptom valamennyi bölcsét, hogy eldöntsék, vajon a gyermek ártatlanul, vagy bölcsesség birtokában cselekedett, elragadni kívánván az uralmat Fáraótól. A kép mutatja az élénken vitatkozó három tanácsadót, egyikük kezében szalaggal, amelyen talán szöveg állott, mindenesetre ma üres. Felirat: „A király és leánya esznek az asztalnál. Mózes kinyújtotta a kezét, levette a koronát a király fejéről és a sajátjára helyezte. A király három tanácsnoka Jetró, Bálám és Jób.”

 

Alsó kép. Tudván, hogy Mózes veszélyben van, Isten elküldi Gábrielt, aki az egyik bölcs álruháját viseli. Midőn Fáraó a véleményük felől kérdezte őket, Gábriel azt javasolta, hogy vessék alá próbának a gyermeket: tegyenek elé egy ónixkövet és egy izzó parázzsal teli edényt. Ha az ónixkő után nyúl, ami a hatalom szimbóluma, akkor a gyermek bölcsesség birtokában cselekedett és meg kell ölni. Ám ha az izzó parazsat választja, nyilvánvalóvá válik az ártatlansága és életben maradhat. A kép a próbát ábrázolja: jobboldalt látható Fáraó arannyal teli edénnyel az ölében, előtte az ifjú Mózes, amint Gábriel alászáll egy felhőből és a gyermek kezét az izzó parázshoz vezeti. A parázs megégette a gyermek kezét, azt szájához emelte, ily módon megégetvén ajkát és nyelvét is. Ezért lett azután „nehéz ajkú és nehéz nyelvű” (Exodus 4, 10), ám élete már biztonságban volt. Baloldalon Fáraó tanácsnokai figyelik a jelenetet. 117

117 Gabrielle SED-RAJNA: The Kaufmann Haggadah. Budapest 1990. 24-25, 35-36. Vö. MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 193-194. SCHEIBER 1957. 17. Ez az oldal sajnos egyúttal jól illusztrálja a kézirat általános állapotát is. A felső képen ábrázolt jelenetet láthatjuk egyébként az ún. Második nürnbergi haggádában is. MÜLLER – VON SCHLOSSER: Bilderhaggaden 1898. 138-139 (Fol. 9), Tafel XX. NARKISS – SED-RAJNA 1981. Cards No. 43-44. Vö. még KAUFMANN: Bilderzyklen. In: KAUFMANN 1908-1915. III. 242 (ad F. 8b). SED-RAJNA 1987. 92. Vö. RÉAU 1955-1959. II. I. 182-183.