Egy másik érdekes vonása ennek a kéziratnak, hogy számos profán, egy esetben kifejezetten obszcén lapszéli jelenetet tartalmaz, amelyek nem igazán kötődnek a szöveghez. Ez nem egyedi jelenség a 13. század közepe táján keletkezett kéziratokban: megjelenésük szoros kapcsolatban áll a kolduló rendek, a dononkosok és ferencesek prédikációinak elterjedésével, amelyekben gyakran szerepelnek példabeszédek, nemegyszer állatmesékből, bestiáriumokból 68 és fabliaux-ból 69 vett motívumokkal, s amelyek azután időnként teljesen függetlenné válnak a szövegtől. 70 Az anekdoták használata a prédikációkban azt célozta, hogy felkeltsék a gyülekezet tagjainak érdeklődését a teológiai kérdések iránt, s a kéziratokban látható lapszéli illusztrációk valójában nagyrészt a fabliau-k és példabeszédek által népszerűvé tett témák vizuális megjelenítései. 71 Jól illusztrálja az ilyenjellegű ábrázolások népszerűségét és elterjedtségét az egyházi művészetekben általában clairvaux-i Szent Bernát (1090-1153) heves kritikája, amellyel ezeket illette. 72 Figyelemreméltó megjegyeznünk, hogy a lapszéli ábrázolások – köztük az obszcén jelenetek – elsősorban keresztény liturgikus kéziratokban fordulnak elő nagy számban, míg világi tárgyú kéziratokban ritkák. Ezt a meglepő jelenséget RANDALL a „kontraszttal történő provokáció” módszerének tulajdonítja. 73 Nemritkán igen nehéz kiderítenünk egy adott ábrázolás pontos szimbolikus jelentését, s időnként ez már valójában nem is lehetséges, minthogy oly gyakran alkalmaznak többé-kevésbé rejtett utalásokat korabeli személyekre és eseményekre, ám ahhoz sem férhet kétség, hogy ezek az illusztrációk gyakran csupán a művészek képzeletének a szüleményei, „a napi munka fáradságát oldó szórakozások.” 74 Így pl. kéziratunk I. kötetének 46. levelén, a Szeretet könyvének címlapján lent jelenetet látunk „A róka regényéből: a róka libát (képünkön kakast) ragad el, a gazdasszony kezében guzsallyal és orsóval kergeti.” A lap tetején látható obszcén jelenettel kapcsolatban – „a jobb oldalon álló férfi nyilát a baloldalt álló, előrehajló férfi meztelen hátsó része felé lövi,” az ember önkéntelenül is az egyhangú munkától megfáradt kéziratilluminátort látja maga előtt, aki hirtelen ötlettől vezérelvén, akár egy kamasz, csínytevést eszel ki, éppúgy mint modern utódja-társa, a cédulázásba beleunt lexikoncikkíró, aki nemlétező festőről szóló szócikket csempészik bele a tiszteletreméltó, komoly tudományos műbe, vagy mint a szótáríró, aki egy szócikk kapcsán hirtelen kiengedi magából a monoton tevékenység során fölhalmozódott feszültséget. 76 Ez a nyíltan homoszexuális jelenet, amelyhez hasonló ábrázolások gyakran fordulnak elő korabeli francia és flamand kéziratokban, 77 minden bizonnyal ama toleráns kor hanyatló szakának egyik késői emléke, amely magával hozta különböző kisebbségi csoportok felvirágzását és boldogulását Nyugat Európában, mindenekelőtt Franciaországban a városi kultúra újjászületésének korszaka alatt a középkor delén, amely 1050 és 1150 között volt csúcspontján s tökéletesen eltűnt rögtön a 13. század után: 78 az egyre inkább megdermedő társadalmi környezetben, a tolerancia fokozatos csökkenését, ill. eltűnését kísérő események között került sor azután 1306-ban a zsidók kiűzésére is Franciaországból, s minden bizonnyal ekkor vitte magával néhány évvel korábban befejezett kéziratunkat is egy menekülő család a németországi Köln városába. 79

68 SED-RAJNA 1984. 35.
69 Ld. Gustave LANSON: Histoire de la littérature française. Onzième édition revue. Paris 1909. 103-109. GYŐRY János: Fabliau. In: Világirodalmi lexikon. Főszerkesztő: Király István – Szerdahelyi István. Budapest 1970-1996. III. 8.
70 SED-RAJNA 1980. 29. Ld. még Joseph GUTMANN: Hebrew manuscript painting. New York 1978. 84.
71 Lilian M. C. RANDALL: Images in the margins of Gothic manuscripts. Berkeley – Los Angeles 1966. 8. Cf. UŐ: Exempla as a source of Gothic marginal illumination. In: Art Bulletin 39 (1957) 97-107.
72 Idézi RANDALL 1966. 31.
73 RANDALL 1966. 14.
74 Uo. 18.
75 SED-RAJNA 1980. V. tábla. A róka regényéről ld. VOIGT Vilmos: Rókairodalom. In: Világirodalmi lexikon 1970-1996. XII. 65-66. SZABICS Imre: Róka-regény. Uo. 67-68. Gustave LANSON: Histoire de la littérature française. Onzième édition revue. Paris 1909. 93-103. Kindlers Literatur Lexikon. Zürich 1965. VI. 450-455. LAFFONT-BOMPIANI: Dictionnaire des oeuvres. Paris 1952-1954. IV. 305-309.
76 Művészeti lexikon. Főszerkesztők Zádor Anna és Genthon István. Budapest. 1965-1968. III. 37 (Alfred Leanque címszó). HALÁSZ Előd: Német-magyar szótár. 9. kiadás. Budapest 1988. I. 1035 (Igel címszó).

77 Ld. pl. RANDALL művének illusztrációi között az 502 sz. [CIV. tábla: férfialak férfiszirénre lő], 533-538. sz. [CX-CXII. tábla], az 539. sz. [CXII. tábla: fenékre lövés], 540. sz. [uo.: ugyanaz], 541. sz. [uo.: fenékre irányított dárda], 542. sz. [uo.: fenékre irányított trombita] ábrát), továbbá vö. a terjedelmes felsorolást RANDALL 1966. 192-194 [Obscaena]. Vö. még Lexikon der christlichen Ikonographie 1968-1976. III. 337-338.
78 John BOSWELL: Christianity, social tolerance and homosexuality. Chicago–London 1981. 209-301, 333-334.
79 SED-RAJNA 1984. 37.