2. Munkássága

Kaufmann Dávid műveinek – nem teljes – bibliográfiája 546 tételből áll, amelyek közül a legelső 1872-ből származik. 18 Fontosabb tanulmányait halála után három kötetben adták ki újra. 19 Mintegy 12 önálló főművet alkotott. Működése igen szerteágazó, számos egymással nem mindig kapcsolatban álló területet ölel föl. Érdeklődésének a középpontjában a zsidó vallásfilozófia állott s ennek a kérdésnek szentelte első jelentősebb művét, amelyben egy, a 11-12. századi Spanyolországban élt vallásbölcselő nézeteit tette átfogó vizsgálat tárgyává: Die Theologie des Bachja Ibn Pakuda. Bécs 1874. 102 o. (=Gesammelte Schriften II. 1910. 1 – 98). Kisebb terjedelmű műben foglalkozott az ugyanezidőtájt élt költő és vallásbölcselő, Jehuda Halévi művészetével: Jehuda Halewi. Versuch einer Charakteristik. Breslau 1877. 48 o. (=Gesammelte Schriften II. 1910. 99 – 151.) Az a megtiszteltetés érte, hogy Erzsébet királyné levélben kért tőle egy példányt ebből a művéből, minthogy a középkori spanyolországi költőfejedelem Erzsébet kedvenc költőjét, Heinrich Heinét 20 is megihlette. A zsidó, ill. iszlám vallásbölcselet szempontjából mindmáig alapvető fontosságú műve is e korai évek terméke – ennek egyik fejezetét nyújtotta be doktori disszertációként a lipcsei egyetemen. E mű címe szerint Isten tulajdonságainak (attribútumainak) a történetét tárgyalja a középkori zsidó teológiában, minthogy azonban e teológusok a korabeli tudományosság csúcsát képviselő arab-iszlám világban éltek és tanaik az arab-iszlám vallásbölcselettel való állandó kölcsönhatásban, mintegy annak fogalmi rendszerén belül, annak szerves részeként alakultak, ez a kérdés csakis az arab-iszlám vallásbölcselet keretében tárgyalható kimerítően. Első látásra szerény címével ellentétben e mű valójában az adott kor teljes vallásbölcseletét tárgyalja: Geschichte der Attributenlehre in der jüdischen Religions-Philosophie des Mittelalters von Saadia bis Maimuni. Gotha 1877. 527 o. Az arab filozófiának a zsidó vallásbölcseletre gyakorolt hatásának egy szegmensével foglalkozik három évvel később megjelentetett műve: Al-Batlajûsi nyomai a zsidó vallás-philosophiában és Jelképes köreinek héber fordításai. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1879-1880-iki tanévről. Budapest 1880. 59+55 o. = Die Spuren al-Batlajûsi's in der jüdischen Religions-Philosophie nebst einer Ausgabe der hebräischen Übersetzungen seiner Bildlichen Kreise. = In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1879-80. Budapest 1880. 64+55 o. Nem sokkal később jelentette meg az érzékekről szóló, szintén alapvető fontosságú művét magyar és német nyelven, amelyben átfogó filológiai, filozófiai és természettudományos képzettsége 21 egyaránt érvényre jut: Az érzékek. Adalékok a középkor physiologiája- és psychologiájának történetéhez, héber és arab forrásokból. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1883-84-iki tanévről. Budapest 1884. V, 186 o. = Die Sinne. Beiträge zur Geschichte der Physiologie und Psychologie im Mittelalter aus hebräischen und arabischen Quellen. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1883-84. Budapest 1884. V, 199 o. (Lipcsei impresszummal is megjelent.) Ez a mű elnyerte a nagy német orvostudós, Rudolf Virchow elismerését is. 22 Tragikusan rövidre szabott élete végén jelentette meg a 11. századi spanyolországi neoplatonikus filozófus és költő, Ibn Gabirol rendszerét elemző művét: Tanulmányok Salamon Ibn Gabirolról. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1898/9 tanévről. Budapest 1899. 113 o. = Studien über Salomo Ibn Gabirol. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1898/99. Budapest 1899. 123 o. Alapos forráskutatásokon alapuló fontos műveket köszönhetünk neki a zsidó családtörténet (genealógia) terén: Samson Wertheimer, der Oberhoffactor und Landesrabbiner 1658-1724 und seine Kinder. = Zur Geschichte jüdischer Familien I. Bécs 1888. 114 o. Okmányok Wertheimer Sámson élettörténetéhez. In: A budapesti Országos Rabbiképző-Intézet értesítője az 1890-91-iki tanévről. Budapest 1891. 139 o. = Urkundliches aus dem Leben Samson Wertheimers. In: Jahresbericht der Landes-Rabbinerschule in Budapest für das Schuljahr 1890-91. Budapest 1891. 142 o. Die Familien Prags nach den Epitaphien des alten jüdischen Friedhofs in Prag, zusammengestellt von Simon Hock. Aus dessen Nachlasse herausgegeben, mit Anmerkungen versehen und biographisch eingeleitet von Prof. Dr. David Kaufmann. Pozsony 1892. 402 (héber) + 36 o. (német). R. Jaїr Chajjim Bacharach (1638-1702) und seine Ahnen. = Zur Geschichte jüdischer Familien II. Trier 1894. 140 o. Aus Heinrich Heine's Ahnensaal. Breslau 1896. 312 o., de feldolgozta felesége családjának történetét is — a halála miatt torzóként félbemaradt művet Max Freudenthal baráti keze fejezte be: Die Familie Gomperz. = Zur Geschichte jüdischer Familien III. Frankfurt am Main 1907. XVII, 437 o. Nemcsak kultúrtörténetileg fontos dokumentum, hanem mélyen emberi olvasmány is egy, a 17. század második felében és a 18. század elején élt, igen művelt, nemeslelkű németországi zsidó özvegyasszony jiddis (német?) nyelven írt emlékirata, amit Kaufmann tett hozzáférhetővé a szakkörök és a nagyközönség számára — külön érdekességet kölcsönöz e műnek, hogy szerzője – e korban szokatlan módon – nő: Die Memoiren der Glückel von Hameln 1645-1719. Frankfurt 1896. LXXII+400 o. E szenzációszámba menő mű oly sikert aratott, hogy németre, angolra és franciára is lefordították, s készült belőle modern jiddis fordítás is. 23 Számos fontos eredeti dokumentum kiadását köszönhetjük Kaufmann Dávidnak, aki előszeretettel kutatott kézirattárakban és levéltárakban, ám azt is tudjuk, hogy már-már elképesztő bőségben ömlő adatait jól szervezett „ügynökhálózatától” szerezte be folyamatosan, amelynek egyes tagjai az ő megbízásából gyűjtöttek adatokat könyvtárakban, kézirattárakban és levéltárakban szerte Európában és a Közel-Kelet egyes területein. Megbízottai, kiváló kapcsolatai révén sikerült felépítenie páratlan kézirat- és könyvgyűjteményét is, amelynek anyagi hátterét felesége családja biztosította — az általa kiadott fontos dokumentumok nemritkán a saját gyűjteményéből származtak. Egészen kivételes bibliográfiai ismeretekkel rendelkezett, erről több publikációja is tanúskodik. Alapvető fontosságúak a zsidó régiségtannal és helytörténettel, egyes közösségekkel kapcsolatos publikációi, melyekben fölhasználta a sírkőfeliratokról készített nagyszámú pacsolatát is. Tudományos tevékenysége középpontjában talán a zsidó történelem állott, s az eme témakört tárgyaló műveit az új, mindaddig ismeretlen források bőséges használata emeli messze kortársainak színvonala fölé.

18 Dr. M[arcus] BRANN: Verzeichniss der Schriften und Abhandlungen Davis Kaufmann's. In: Gedenkbuch. 1900. LVII–LXXXVII. Ez a jegyzék kevéssé megbízható az Amerikában megjelent publikációk tekintetében. Ld. még BRANN pótlását. In: David KAUFMANN: Gesammelte Schriften I-III. Herausgegeben von M[arcus] Brann. Frankfurt am Main 1908-1915. III. VII-IX.

19 KAUFMANN 1908-1915.
20 Romanzero. Drittes Buch. Hebräische Melodien. Jehuda ben Halevy I-IV. Vö. GOLDBERGER 1900. 17. ROSENTHAL 1900. XXVII1.
21 Krauss említi, hogy Kaufmann „rengeteg” (eine Menge) jegyzetet készített a neves anatómus, Hyrtl József Onomatologia anatomica. Geschichte und Kritik der anatomischen Sprache der Gegenwart. Bécs 1880. c. művéhez, amit a szerző megküldött neki. A mű dedikált példánya megvan a Kaufmann Gyűjteményben, ám Kaufmann jól ismert lilaszínű tintájával írott jegyzeteknek semmi nyoma, s maga a könyv is nagyon jó, szinte vadonatúj állapotban van, ami arra enged következtetni, hogy Kaufmann rendelkezhetett egy másik példánnyal is e műből. KRAUSS. 1901 (1902). 29. A jegyzetek bizonyára megsemmisültek a II. világháború során Kaufmann hatalmas levelezésével együtt.
22 GOLDBERGER 1900. 20.
23 E valóban héber írással, zsidó környezetben íródott műnek a némettől alig eltérő nyelvének a besorolása a szakirodalomban vitatott. Van, aki „modern nyugati jiddisnek” tekinti, más szerint ilyen valójában nincs is, újabban ugyanis elsősorban csak a Kelet-Európában használatos „zsidó-németet” jelölik a jiddis elnevezéssel, ezzel a valójában az 1910-es években Amerikából Európába átkerült szakkifejezéssel. Nádasdy Ádám szíves közlése. Német fordítás Bertha Pappenheim (Bécs 1910) és Alfred Feilchenfeld (Berlin 1913) tollából, angol fordítás Marwin Lowenthal (1932) és Beth-Zion Abrahams (New York – London 1932) tollából, francia fordítás Léon Poliakovtól (Párizs 1971), modern jiddis fordítás Yosef Bernfeldtől (Buenos Aires 1967). A német és angol fordítások számos kiadásban láttak napvilágot.
24 mai jelzete: A 349
25 E mű magyar fordításban is megjelent a közelmúltban: SCHULHOF Izsák: Budai krónika. Héberből fordította Jólesz László. Budapest 1981. Ld. még KAUFMANN Dávid: Budavár visszavívásának egy szemtanuja és leírója. In: Az Izraelita Magyar Irodalmi Társaság Évkönyve 1895. 63-92.
26 Ez a műve az Ungarisch Brod-i gimnázium 1894-i évkönyvében is megjelent.
27 Vö. pl. Julius VON SCHLOSSER: Der Bilderschmuck der Haggadah. In: David Heinrich MÜLLER – Julius VON SCHLOSSER: Die Haggadah von Sarajevo. Eine spanisch-jüdische Bilderhandschrift des Mittelalters. Bécs 1898. 240-241.
28 KRAUSS 1901 (1902). 45: Noch vor zehn Jahren wäre es absurd gewesen, von einer jüdischen Kunst zu sprechen. Diese Kunst entdeckt zu haben, ist Kaufmann's eigenstes Verdienst. Nicht nur mußte er beweisen, daß eine solche Kunst existire, er mußte auch beweisen, daß sie existiren könne, indem er die Meinung, als stehe das Bilderverbot der Kunstentfaltung im Judenthum im Wege, als irrig erwies, er es vielmehr als unwiderlegbare Thatsache hinstellte, daß die Kunst auf flachem Raume nie verboten war, insofern kein Götzendienst sich daran knüpfte.

Magyar vonatkozású dolgozatai közül megemlítünk egy fontos korabeli forrást Budavár visszafoglalásáról, amit a saját birtokában lévő kéziratból 24 adott ki német fordítás kíséretében — Die Erstürmung Ofens und ihre Vorgeschichte nach dem Berichte Isak Schulhofs (1650-1732) (Megillath Ofen). Trier 1895 62 + 32 o. —, valamint egy érdekes kuruc-vonatkozású epizód feldolgozását a magyar határhoz közel eső morvaországi Uherský Brod történetéből: Die Verheerung von Ungarisch-Brod durch den Kuruzzenüberfall vom 14. Juli 1683. In: Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums XXXVII (1893) 270-282, 319-331. 26 Úttörő jelentőségűek a zsidó művészettörténettel, mindenekelőtt a kézirat-illusztrációkkal kapcsolatos kutatásai és eredményei is: Zur Geschichte der jüdischen Handschriftenillustration. In: David Heinrich MÜLLER – Julius VON SCHLOSSER: Die Haggadah von Sarajevo. Eine spanisch-jüdische Bilderhandschrift des Mittelalters. Bécs 1898. 255-311 (Anhang) (=Gesammelte Schriften III. 1915. 173-228). Les cycles d'images du type allemand dans l'illustration ancienne de la Haggada. Revue des Études Juives XXXVIII (1899) 74-102 = Die Bilderzyklen im deutschen Typus der alten Haggada-Illustration. Gesammelte Schriften III. 1915. 229-261. A hagyományos közvélekedés szerint ugyanis a zsidóktól mindig is idegen volt mindenfajta képi ábrázolás, minthogy ezt vallásuk tiltotta. 27 Talán Kaufmann volt a legelső nagyformátumú tudós kutató, aki ennek a nézetnek a megalapozatlanságára nyomatékkal felhívta a figyelmet és nagy, átfogó anyagon bizonyította tarthatatlanságát. Így azután érthető, hogy a zsidó művészettörténet megalapítójaként is számon tartják. 28 Foglalkozott orvostörténeti témákkal is: Isak Israelis Propädeutik für Ärzte. In: Magazin für die Wissenschaft des Judentums XI (1884) 97-112. = Gesammelte Schriften III. 1915. 262-275. Die jüdischen Schüler des Antonius Musa Brasavola in Ferrara. In: Monatsschrift für Geschichte und Wissenschaft des Judentums XXXVIII (1894) 127-132. = Gesammelte Schriften III. 1915. 276-281.